Rák vagy rosszindulatú. Bőrdaganatok
Mi a rák? A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket - egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain.
Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket - míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik.
Daganatok jellemzői
A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában. A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba.
Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik.
A daganatos megbetegedések lehetséges első jelei
Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.
Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség.
Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz. Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, amelyek a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz vezethetnek. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására irányító vagy utazó mutációk. Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle stádiumai kerülnek tárgyalásra.
Rák - EgészségKalauz
Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása? A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei Rák, vagyis rosszindulatú daganat abban az esetben alakul ki, ha a sejtciklus során hiba lép fel: a normálisan zajló, kontrollált osztódás helyett ebben az esetben szabályozatlan sejtburjánzás indul be.
A daganat elnevezése részben a kiindulási szövettől, részben a szövettani szerkezettől függ. RákHámból kiinduló rosszindulatú daganat. A rák kiindulhat a fedőhámból laphámrákvagy a mirigyek hámjából adenokarcinóma.
Cikkünk azt tekinti át, hogy mi a sejtciklus, és miként zajlik normális esetben a sejtosztódás folyamata. A daganatos sejteket gyakran jellemzik olyan elváltozások, amelyek a sejtciklus meghibásodása miatt alakulnak ki.
A nem megfelelően lezajló sejtosztódás alatt ugyanis egyaránt károsodhat a Rák vagy rosszindulatú, hiba csúszhat a másolásába, sőt az örökítőanyagot tároló kromoszómák szétválásába is. Ha mindezek ellenére sem áll le a sejtciklus, és a sejt - a hiba ellenére - tovább osztódik, akkor a későbbiekben daganat alakulhat ki. Azért, hogy ez ne történjen meg, a sejtciklusban úgynevezett ellenőrzési pontok találhatóak: ezek azért menstruáció méregtelenítés, hogy a hibák kijavításra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, leálljon a sejtosztódás.
Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben - a genetikai hibák felhalmozódása folytán - felborul a növekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya.
A növekedési jelek rák vagy rosszindulatú és a programozott sejthalált elindító "vészfékek" kiesése egyaránt ellenőrizetlen sejtszaporodáshoz vezethet.
Fontos rák vagy rosszindulatú, hogy nem minden mutáció vezet daganat- kialakuláshoz, kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek: ezek egyaránt lehetnek a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító fehérjéi, vagy a programozott sejthalált szabályozó fehérjék.
A sejtek rosszindulatú elfajulásához egymást követő mutáció szükséges: ez talán soknak tűnhet, ennyit azonban mégsem olyan nehéz beszereznie egy már meghibásodott sejtnek, mint elsőre gondolnánk.
